Első évben (2014/2015), ahogy elkezdődött az egyetem, már szeptemberben volt egy teljes nap, ami a Kínában lévő egyetemekről szólt. Sok egyetem képviselője eljött személyesen az ELTE-re és tartottak nekünk egy előadást, hogy milyen lehetőségek vannak számunkra, hogy kint tanuljunk. Őszinte leszek, engem ez akkoriban egyáltalán nem érdekelt. Örültem, hogy felkerültem Budapestre, nem az volt az első gondolatom, hogy na, akkor hogyan is tudok kijutni Kínába. Velem ellentétben sokan azért választották/ választják a kínai szakot, hogy ösztöndíjjal kint tanulhassanak. Na, nálam ez egyáltalán nem így volt. Körül se néztem azon a kiállításon, mondtam, hogy ez még nagyon korai majd jövőre… ( azt már mondanom sem kell szerintem, hogy amíg én odajártam, utána már egyik évben sem tartottak ilyet…:D). 

   Az első félév után felsőbb éves diákok tartottak egy előadást a Kínában eltöltött időkről. Vonzott egy kicsit, de inkább megrémisztettek az olyan történetek, mint a kolival kapcsolatban ne számítsunk sok jóra, hiszen általában jellemző a közös fürdő és pottyantós wc a folyosó végén, valamint a vonaton tyúkokkal és mindenféle más állattal utazhatunk együtt órákig.  Folyamatosan kétségeim voltak ezzel kapcsolatban, egyáltalán valaha is én ki akarok menni? Hogy hagyjam itthon a családomat és a barátaimat? Lehet, maximum 1-2 hétre, talán egy hónapra, de hogy hosszabb időre?? Azt nem hiszem… pedig, aki már tanulja a nyelvet, azért csak jó lenne anyanyelvi környezetben megtapasztalni. Abban az évben karácsonyra kaptam egy Pandora charmot ( egy karkötő, amire lehet gyűjteni mindenféle kis charmot, amik jelentéssel bírnak), ami egy földgömb volt és az van ráírva all around a world - az egész világ körül. Nem mondtam senkinek, de akkor ez egy kis stresszforrás volt számomra. Akkor, ha már van egy ilyen charmom, csak illene elindulni a nagy világnak, nem? Mindig is szerettem utazni, de ilyen hosszú utat sose terveztem. 

   Mikor másodévesek voltunk, sokan már tervezték, hogy beadják az ösztöndíjra a jelentkezést, hogy második év után kint tanulhassanak. Ekkor már kezdtem megbarátkozni a gondolattal, hogy azért meg kéne próbálni, ki kéne menni, saját szemmel megnézni, milyen is ez a Kína. Kezdetben is még csak egy hónapra terveztem, sokáig szemeztem a Konfuciusz ösztöndíj nyári 4 hetes ösztöndíjával, majd ahogy egyre többet beszélgettünk erről a barátnőmmel, Rékával (ő is a kínai szakra járt), úgy döntöttünk, hogy meg kell próbálnunk. Egy gondom volt csak… minél előbb be szerettem volna fejezni az ELTE-t. Lehet, hogy jobb lett volna rögtön második év után kimenni egy évre és utána visszatérve a harmadik évre már sokkal jobb lett volna a nyelvtudásom, de egyszerűen belegondoltam, hogy nekem még utána egy évig oda kellene járnom… nem nagyon tetszett ez az ötlet. Rá kellett jönnöm, hogy igaz, hogy a nyelvet nagyon szeretem, de igazából a többi tantárgyat annyira már nem. Szívesebben tanultam volna számomra érdekesebb, hasznosabb dolgokat, például részletesebben a kínai gazdaságról, médiáról, valamint üzleti kínai nyelvről, és nem pedig arról, hogy például milyen népek és milyen írásmódok vannak a Távol-Keleten, vagy három éven keresztül arról, mi a lényege a buddhizmusnak (minden tárgynak más neve volt, de valahogy az összes a buddhizmusról szólt). Persze, sok embert meg pont ezek a dolgok érdekelnek, de én nem közéjük tartoztam. Ezért már vártam nagyon, hogy befejezzem és új kihívások elé nézzek. 

   Amikor eldöntöttem, hogy elkezdem a kínai szakot, már akkor tudtam, hogy ez egynek jó lesz, azonban mindenképp szeretnék majd egy gazdasági szakot is elvégezni. Mikor másodéves voltam a kínai szakon, akkor kezdtem el érezni, hogy nekem ez kicsit kevés. Most biztos sokan bolondnak néznek, hogy lehet nekem kevés egy kínai szak? De az volt… pont, amit írtam korábban is. Éreztem, hogy még több van bennem, ezért kitaláltam, hogy 2016 februárjában beadom a jelentkezésemet a Corvinus Egyetem kereskedelem és marketing szakára, és 2016 szeptemberétől párhuzamosan fogom tanulni a két szakot: az ELTE-n harmadéves, végzős leszek, a Corvinuson pedig elsős. Rengeteget gondolkoztam ezen, minden ismerősömet kikérdeztem, aki a Corvinusra jár, hogy vajon sikerülhet-e (legtöbbüktől pozitív választ kaptam). Másodév elején ősszel megcsináltam az alapfokú kínai nyelvvizsgát, tavaszra pedig kitűztem célnak a középfokút. Ha be szerettem volna kerülni a Corvinus Egyetemre, még pár pont hiányzott, hogy az állami támogatott helyre kerüljek, de még egy nyelvvizsgával sikerült volna, így ez a tény elég nagy löketet adott. Ismét nagy célt tűztem ki magam elé, de így a motivációm nem fogyott el és végül sikeresen letettem a középfokú kínai nyelvvizsgát, ami ahhoz vezetett, hogy 2016 júliusában felvételt nyertem a Corvinus Egyetem kereskedelem és marketing szakára...

Folytatás következik…:)